Verus

Szingliség vagy párkapcsolat?

Az ember élete során mindig találkozik mindkét kapcsolati állapottal, akár a valós életben, akár a közösségi oldalak tekintetében. De vajon melyik a jó?

Mikor vagyunk igazán boldogok? Boldogok lehetünk egyáltalán, vagy csak a boldogság érzése, mint olyan, csak leplezi a fájdalmakat, vágyainkat?

Az egyedülállóság néha igazán felszabadító érzés egyes pillanatokban: ha a régi barát, aki mindent jelentette neked egy időben újra veled van, megoszthatod vele az érzéseid, és ő is viszont.

Nem tartozol senkinek beszámolóval, hogy kivel, merre és meddig voltál, mit csináltatok stb. Nincs féltékenység az életedben, nincs kötöttség, igaz nincs ott az állandó megbízható testi-lelki társ, de a barátok melletted állnak...

A párkapcsolatban élni is nagyon jó dolog, mert van egy testi-lelki társad, akivel mindent  meg tudsz osztani, van akihez hozzábújhatsz éjjel, fogja a kezed, melletted áll, és elfogad olyannak amilyen vagy, és veled tervezi életét, konfliktusaitok pedig elenyésző számban leledzenek is boldog végkifejlethez vezet.

Azonban mi a boldog szingliség hosszú távon való űzésének fő oka? Miért nem akarunk kapcsolatba bonyolódni? Mitől félünk: hogy valakihez ismét tartozni fogunk, vagy félünk a múlt és jelen férfiai által okozott rossz élmények okozta megrázkódtatás az, ami valami új kalandot ígér vagy csupán függetlenségünk annyira jó érzés, hogy nem vágyunk a másik nemre?

Te, aki épp a blogom olvasod! Boldog vagy jelenlegi állapotodban? És ha igen, mi tesz boldoggá? (Előre is köszönöm, ha válaszolsz!)

Csipkerek és én

Már rég nem jelentkeztem, s ezt szörnyen sajnálom, bár fél éve szinte folyamatosan elkapok valami betegséget...:( Február óta könyvtáros nénivé avanzsáltam, képviselősködöm, képviselem a fiatalságot a faluban...nem tudom mennyi a siker és mennyi a kudarcélményem ebben a szűk fél évben, bár időhiányban való szenvedésem a mai napig megmutatkozik....

CSIPKEREKI SZÜRETI FELVONULÁS

Hagyományainkhoz híven - 4 év kihagyás után - ismét megrendezésre került a csipkereki szüreti felvonulás.
Lelkes emberek csapata várta 2010. október 9-én a 15 órai indulást. A kisbíró dobpergésével indult el a színes kavalkád, melynek elengedhetetlen szereplői a magyar lányok népdalcsokraikkal, a bohócok, árus-lánykák akik színes pörgettyűkkel és cukrokkal kínálták a nézelődőket. A felvonulás éléről nem maradhatott el a menyasszony és a vőlegény páros sem, melyet a bíró és bíróné, vadászok, a magyar legények, tésasszonyok és a lisztes gyerekek követtek.
A felvonulók végigvonultak a falun, akiket kedves emberek fogadtak finom kóstolókkal. A kisbíró hírei után a magyar lányok a csipkereki CooP bolt majd a kultúrotthon előtt táncukkal és énekükkel szórakoztatták a megjelenteket.
A mulatság folytatásában a szőlőtánc következett, melyben a magyar lányok által összegyűjtött adományokat a csipkereki óvóda kerítésének lefestésére fordította a  falu fiatalsága.
Az esti bál meglepetése pedig 20 év után erre az estére újra felállt zenekar, a Szinkron teremtett fergeteges hangulatot, melyre idős és fiatal együtt szórakozott. A jókedv reggelig kitartott és újra táncra perdültek az eltűntnek hitt fiatalok.
Köszönjük a felvonulóknak és a zenekarnak ezt a szenzációs napot!

Békés karácsonyt és Boldog új évet kívánok!

gondolatok egy párkapcsolatról

Vajon ha az ember nagyon szeret valakit, meddig van a szeme előtt a rózsaszín köd? Mikor jön el az a pont, hogy a szürke hétköznapok során jön rá az ember lánya, hogy mit szeretne....házat, családot, gyerekeket....na és ami ehhez a legfontosabb az IGAZI, a nagy Ő.  És mi van akkor, ha megtalálod? Mindent megteszel - legalábbis azt hiszed - ami csak tőled telik... Vársz arra, hogy megfelelj neki, szeretnéd Vele tölteni minden egyes szabad percét, ám akkor rádöbbenhetsz néha, hogy neki teljesen mások az elképzelései ezzel a témával kapcsolatban. 

Második esély

Mostanában egyre többet gondolok, azokra a nőtársaimra, akiket megcsaltak, megbántottak a férfiak, akikbe egyébként szörnyen szerelmesek, s nem hullott még le a rózsaszín ködlepel.

Vajon miért bocsátjuk meg az első nagy félrelépést, és  miért adunk nekik még egy esélyt?! Vajon miért nem mutatunk ajtót? Hiába van ott a kisgyermekünk - talán a család összetartását próbáljuk védelmezni -, a saját önbecsülésünket ássuk a véka alá, s hiába mondják mások, hogy csak szenvedünk ez miatt, nem hallgatunk a barátokra.

Hogy miért is csalnak meg egyre több nőt a férfiak? Ez a nagy kérdés: bár egyre többen élik át, s nem csak a nők kapják meg a hideg zuhanyt, de nagy mértékben a férfiak azok, akik nem tudják megállni ... ki tudja, hogy miért van ez? 

Nagy esések a kifutón

Csetlések és botlások a kifutókon

Újfélévi fogadalmak

Minden félév kezdetekor megfogadom, hogy igen, ebben a félévben komolyan be fogok járni az órákra, és a megengedett háromnál nem fogok többet hiányozni, valamint most már egy éve az 58kg a cél, nulla sikerrel eddig. Most azonban be is fogom tartani, mindkettőt. No nem azért mert óráim száma a 6 darabot sem haladja meg, hanem mert elköteleztem magam. Igenis be fogom tartani, és keresek még pénzt is mellette, ha lesz valami kereseti lehetőség, és résztveszek a közösségi életben is... Bár az utóbbi időben nagyon kihúzó voltam, és gubbasztottam csak a meleg szobában, csak tornázni vagy hétvégén az uracskámmal bulit tartani mentem a sok ismeretlen arc között fel sem tűnt az én unatkozó tekintetem... Így hát arra a döntésre jutottam, hogy nem szabad begubbasztani, mert elvesztem az utolsó év minden kellemes örömét...

Szeretlek by cotcot

Szeretlek 100%címkék: pszichológia lélek A szeretlek-et leginkább párkapcsolatban mondjuk ki és amerikai filmekben halljuk, bár sokan vannak, akiknek ez is nehezükre esik, erre többnyire mindenkinek megvan a maga nyomós oka. A legközelebb álló barátok is kapnak olykor-olykor egy szeretlek-et, legtöbbször írásban -vagyis nekem ez a tapasztalatom, hiszen szóban olyan idétlen lenne az egész. Sokszor hallunk olyan szavakat a szülőktől, mik hangsúlyából tudhatjuk, hogy szeretnek minket, de talán még mindig nem került sor arra, hogy egymásnak azt mondjuk: szeretlek. A szülőknek kimondott és kimutatott pozitív érzelmek hiánya a gyerekkorhoz vezethetők vissza, és felnőtté kell válnunk ahhoz, hogy mindezt megoldjuk. Amíg csecsemők vagyunk és kisgyerekek, addig rengeteg babusgatást, simogatást és szeretetet kapunk. Szüleink szájából ekkor még természetesen csúszik ki a szeretlek szó, majd telnek-múlnak az évek, és valami megváltozik. Pendli Erika kineziológus szerint ennek oka az, hogy már óvodás korban előfordulhat, hogy nem felelünk meg a szülők elvárásainak, nem úgy viselkedünk, ahogy kellene, nem úgy szavaljuk az anyák napi verset, ahogy elvárják, és ez az elvárás halmaz kis gömböcként dagad tovább felnőtté válásunk útján. A szülők már gyerekkorunkban azt szeretnék, hogy mindenben megfeleljünk nekik, holott mindannyian kezdettől fogva önálló személyiségek vagyunk, így minél jobban erőltetnek ránk valamit, annál nagyobb lesz ellenállásunk. Az ebből adódó konfliktus pedig csak duzzad, hisz nem tehetjük azt, amit szeretnénk, anyáék egyre jobban erőltetnek dolgokat, s olykor büntetés is jár, ha nem kedvük szerint cselekszünk. Ha szülő szemmel nézzük mindezt, mondhatjuk azt is, a büdös kölyök semmiben sem jó, és juszt se azt teszi, amit mondanak neki. Ilyenkor a felek persze, hogy nem passzírozzák ki a szájukon a szót: szeretlek. A gyerekek azonban nagyon érzékenyek, mindezeket komoly sérelemként raktározzák el, és a kineziológus szerint ez kamaszkorban robban igazán, pont abban az időszakban, ami pszichológiai fejlődésünkben amúgy is a lázadás szakasza. Kamaszként akkor is ellentmondunk a szülők akaratának, ha tudjuk, az nekünk nem jó. Ezen azonban csak később, felnőtt fejjel leszünk képesek változtatni, akkor, amikor boldogulnunk kell az életben, meg kell ismernünk önmagunkat, el kell fogadnunk hibáinkat és szembe kell néznünk gyermekkorunk örökségével is. E megismerési szakaszban újból közelebb kerülünk a szülőkhöz, és legtöbb esetben ekkor ismerjük meg őket igazán - nem félistenekként, akikben csalódunk, hanem emberekként. Ezen folyamat során tisztázzuk a régmúlt sérelmeket, megbocsátva ezzel az addig sokszor ősellenségnek tartott szüleinknek. Ha elég fejlett a pszichójuk, ők is önvizsgálatot tartanak, és ők is megkövetik a gyereket esetleges nevelési vagy emberi hiányosságaikért. A kölcsönös megbocsátást követően sor kerülhet arra, hogy kimondjuk a szüleinknek újra, immár átértékelve és újradefiniálva az oly rég használt szót: szeretlek. Az idáig vezető hosszú utat nem ússzuk meg büntetlenül, testünk és lelkünk egyaránt reagál az elfojtásokra és a szorongásokra. Gyerekkorban a szorongásos tünetek akár diszlexiához és diszgráfiához is vezethetnek (ha nincs szervi elváltozás) nem beszélve a magatartászavarokról, hiszen ha a gyerek otthon folyamatos elfojtások közt él, akkor ott fog tombolni, ahol a legkisebb az ellenállás, hisz embertelen lenne a nap huszonnégy órájában mindenkinek megfelelve élni. A gyerek könnyen agresszívvá válik a pedagógussal és az iskolatársakkal szemben, mert otthon kénytelen szót fogadni, így az iskolában biztos, hogy nem fog. Felnőttkorban beilleszkedési zavarokkal, magatartási problémákkal, allergiás reakciókkal, vérnyomás betegségekkel, azaz pszichoszomatikus betegségekkel kell szembenéznie. Előfordulhat az is, hogy ezeket a jeleket nem vesszük észre, és szüleinkkel még felnőttkorban is nehéz a viszonyunk. Ha bármilyen problémánk van, azt jó megbeszélni valakivel, sokszor elég egy megértő barát is, aki megélte mindazt, amit mi is, esetleg alaposan tájékozódott, olvasott a témában. A segítő esetleírásokkal rávezethet bennünket arra, hogy mindenkinek vannak problémái, nem vagyunk egyedül a világban mindezzel. Akkor érdemes szakemberhez fordulni, ha nem tudunk megbirkózni a szülőkkel való bajokkal, és egyszerűen azt érezzük, képtelenek vagyunk ezzel együtt élni. A módszer tehát egyszerű: ha mindezt el akarjuk kerülni, akkor figyelembe kell vennünk a gyerek önálló személyiségét, és nem árt hangsúlyozni neki, hogy úgy szeretjük ahogy van, a hibáival együtt. Hiszen attól még, hogy a szülők a saját akaratukat nyomják ránk, szeretnek minket, és mi is szeretjük őket, csak ez a sok egymás elleni harcban valahol útközben elveszett, kikerült a fókuszból. Sajnos abba se mindig gondolunk bele, nem biztos, hogy sokáig módunkban áll szüleink, nagyszüleink felé kinyilvánítani szeretetünket. Sokáig én sem mondtam ezt senkinek a családban, majd egyszer a nagymamám eljött hozzám meglátogatni, hogy megnézze hol, és hogyan élek. A mozgólépcsőhöz értünk, és míg gyerekként ő volt az, aki a kezemet fogta és erős, határozott személyiségével sziklaként állt mellettem biztatva, hogy tegyem a lábam a következő előbújó lépcsőre, most én voltam az, aki neki segített. Már ekkor is könny szökött a szemembe, de amikor búcsút vettem tőle a pályaudvaron, és láttam, ahogy leül a vonaton, leveszi a kesztyűjét, lerakja a táskáját, megigazgatja a ruháját, szívbemaróan belém hasított a gondolat, vajon meddig áll még módomban nézni a mozdulatait, amit már gyerekként is annyira szerettem. Azóta mindig nagyon megölelem, és ha találkozunk állandóan fogom a kezét, minden búcsúzásnál megmondom neki, hogy szeretem, sőt, odáig is elmegyek, hogy kis leveleket hagyok a hálószobájában, hogy milyen finomat főzött, és mennyire szeretem. Egyszer a telefonjában az üdvözlő üzenetet is átírtam vicces, kedves szeretetteljes üzenetre, így mindig, amikor bekapcsolja a telefonját, kacagva gondol rám. Nehéz megbocsátani, de egyszer meg kell tennünk, és oda kell állnunk tisztázni mindent a szülőkkel. Csak ebben az esetben léphetünk tovább a szeretethez, amikor könnyen, szívből jövőn tudjuk éreztetni, mit is érzünk, és ekkor majd ki is tudjuk mondani végre felszabadítóan, meghatóan, átérezve: szeretlek.

Veronika név

A Veronika a görög (macedón) eredetű Bereniké név latin változata. Jelentése: győzelmet hozó. Rokon nevek: Ronett, Ronetta, Vera, Verita, Veron, Verona, Veronka.

Egy, a Bibliához kapcsolódó apokrif (nem hiteles) irat szerint Veronica (Berenice) volt annak az asszonynak a neve, aki a keresztúton egy kendőt nyújtott át Jézusnak. A legenda szerint a kendőn megmaradt Jézus arcának a lenyomata. A középkorban ezt az arcképet nevezték Veronikának – tévesen – a latin vera (igaz) és az icon (kép) szó összetételeként értelmezve. A Veronika név a XVI. óta folyamatosan jelen van a magyar névkincsben. Napjainkban is kedvelt a névadásban. Szent Veronika az I. században élt, de mivel az asszonyról az evangéliumok nem tesznek említést, azonosítása szinte lehetetlen. Marék Veronika 1937-ben született  Budapesten, író, grafikus. Az ELTE Bölcsészkarán végzett, majd bábszínész lett. 1963 óta szabadfoglalkozású író. Gyermeklapok külső munkatársa, rádió- és tévéjátékok, bábjátékok, valamint rajzfilm forgatókönyvek írója. Ifjúsági díjat kaott 1983-ban. Gyermekeknek szóló könyvei, melyek a világ minden táján kedveltek, Japántól az USÁ-ig saját rajzaival jelennek meg. Kincses Veronika Kossuth-díjas, érdemes művész szoprán operaénekesnő Budapesten született 1948. szeptember 8-án. Zenei tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte 1968 és 1973 között, majd 1974-ben Rómában, az Accademia di Santa Cecilia-ban tanult tovább. 1973 óta a Magyar Állami Operaház magánénekese. A világ valamennyi operaszínpadán énekelt már, s olyan nagyszerű szerepekben tündökölhetett, mint a Figaro házassága Susannája, Mimi a Bohémeletből, de volt Micaela is a Carmenben és A kékszakállú herceg vára Juditját is játszotta már. Kitüntetései: Liszt Ferenc-díj 1978-ban, Székely Mihály Emlékplaket 1979-ben, Kossuth-díj 1980-ban, Érdemes művész 1988-ban, Erzsébet-díj 1990-ben, eMeRTon-díj 1999-ben. A névanalízis szerint a Veronika olyan személyiség kialakulását támogatja, aki találékony és alkotó. Bármi is foglalkoztatja, ha egy kicsit elmélyed benne, hamarosan sikereket ér el az adott területen. Ugyanakkor folyton folyvást új tapasztalatokra, kihívásokra vágyik, így ritkán fejezi be, amit elkezdett. Semmi sem ad neki békét vagy kielégülést, amit csinál. Amint a kihívás ereje alábbhagy, és megismeri a feladat nehézségeit, már más feladatra vágyik. Nyughatatlansága megnehezíti, hogy felelősségteljes, stabil életet éljen. Becézés: Veron(ka), Vera, Verona, Verka, Verus(ka), Veca, Víró(ka), Roni, Vercsi(ke), Véri, Verinka, Vironka. Források: Ladó-Bíró, www.kabalarians.com, mek.oszk.hu, Fercsik-Raátz, nepmuvesz.hu, wikipedia.org, macibolt.hu, sulinet.hu.

Szakdolgozat írás

Egyre többet gondolkodom, hogy milyen lehet, amit eddig írtam...vajon megfelel e az adott formáknak, jó e amit írtam, és megkapta e a tanár úr, amit küldtem neki. De ha megkapta, akkor miért nem jelzett vissza, ha pedig nem, akkor vajon mit ronthattam el...na ezen töröm a buksim...közben pedig csak gondolkodom mit írjak filozófiából???

 

kérdőív

Kedves könyvtár szakos hallgató!

 

A KIT fejlesztéséhez gyûjtünk információkat, és ezért kérünk titeket, hogy munkánkat könnyítsétek meg az alábbi linken található kérdõív kitöltésével.

http://spreadsheets.google.com/viewform?key=py4CnfSP-xILGGkfI9i9teQ&hl=en

 

Üdvözlettel,

Horváth Attila

informatikus könyvtáros - számítástechnika, IV. évf. hallgató

A legédesebb kiskutyus

Ó, nagyon szeretek a Verus ölében lenni:

 

 

Anyut is nagyon szeretem:

Lehet, hogy ő az apukám, de az tuti, hogy a tesóm:)

cicáim

Megmutatom a gyönyörűségeimet!

Íme:Topi a gyönyörű kandúr (Tesóm agyszüleménye a neve:) )

 

Zabi, a harmadik, három gyönyörűség anyukája:

Ő az én cicám. A kölykeit amint lencsevégre kapom csatolom

 

Szülinap, névnap....:)

HÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ.....Nagyon jó volt a bulájjj...köszönöm mindenkinek:)

Nepunocska

Annyira szeretlek, és szeretem azt is, hogy sosem sikerü jól megdolgozzalak és ne legyen ütközésem....

Neptun

Minden félév elején meggyűlik a bajom a neptunnal. Nem nagyon tudom, hogy miért vagy hogyan, de valahogy mindig sikerül valamit elrontanom. Bár szerintem egyáltalán nem az én hibám, hogy filozófián csak egy időpontot adnak, s mivel az egyszakos csoporttársaimnak teljesen mindegy mikor, csak ne olyan korán legyen az órája ezért mi a kétszakosok szívunk az óraütközések miatt. Amikor meg azt mondja a tanár, hogy ha ütközésed van inkább ne is zavard az ő órájáát, hát az embernek még kevésbé van kedve a témához. Tehát az idén is megvannak az ütközések...márcsak a vizsgakurzusok kellemes mámora hivogatja hallgatóit a kedves lap kitöltésse felé, mert hát az nem maradhat ki az ember életéből:)

Na de addig is míg át nem lehet másítani az időpontokat - persze, ha egy email után olyan drága  a tanár, hogy ha sms-ben megkéred pakolja át valahova, akkor egy gonddal kevesebb... azt hiszem szeretjük az ilyen tanárokat:)

Hiány

Valahogymostanában vágyom vissza a suiba a csoporttársakhoz. Bár lehet, hogy én nem hiányzom... Nikkancs várlak, jöjj el, kérlek!!!

 

Vajon ki lesz gólyatáborba?

 

Már alig várom

 

Mke-re nem tudtam menni, így ott sem találkoztunk....

 

:'( 

Balaton

Vasárnap Badacsonyban voltunk kirándulni. Végre 5 év után újra sikerült megmártóznom a Magyar tengerben. :) Bár a víz nem volt a legmelegebb, úsztam egy jót, és meg is pirultam egy kicsit...:)

Nagyon finom bokokat ittunk a bornapok alkalmából, és nagyon sok ismerőssel találkoztunk, meg valami fehér bogárszerűségekkel...és bezöldült a mi szeretett tengerünk. Zöld ruhába öltözött, hogy úgy fogadja szerelmét a viharok istemét... 

Gilmore girls és a többiek

A rossz idő megkeseríti a nyaralni vagy kinn dolgozó emberekét ellazítja és beülteti őket a tv és a sorozatok világába. A legtöbb a Viasaton és a Story tvn megy. A Paula és Paulinán át, a Szivek szállodáján keresztül, és a Gyilkos sorok netovábbjával el van a nézelődő. De vajon ez csak butítás vagy van valami értelme is?Talán mi is egy szappanoperában élünk, vagy csak szeretnénk mi is egy ikertestvért, gazdag nagyit, vagy nyomozi mint az öreg hölgy vagy doki? 

Mindenki maga dönti el. A Barátok közt is megtalálható és sokkpalettán. Bár az az egy jó benn, hogy magyar gyártmány, ha ez pozitívumnak számít.... 

régi bejegyzések | a blog kezdőlapja